Skip to main content

Tartalom

[Mik az a karbonkredit? 1](#mik-az-a-karbonkredit)

[Hogyan működnek a karbonkreditek? 1](#hogyan-működnek-a-karbonkreditek)

[A karbonkreditek típusai 2](#a-karbonkreditek-típusai)

[A különbség a karbonkreditek és a zöld tanúsítványok között 2](#a-különbség-a-karbonkreditek-és-a-zöld-tanúsítványok-között)

[A karbonkreditek szerepe az energiaközösségekben 3](#a-karbonkreditek-szerepe-az-energiaközösségekben)

Mik az a karbonkredit?

A karbonkredit (carbon credit) egy olyan engedély, amely az egyre szigorodó környezetvédelmi szabályozások mellett feljogosít egy meghatározott mennyiségű – általában egy metrikus tonna – szén-dioxid (CO₂) vagy azzal egyenértékű üvegházhatású gáz kibocsátására. A karbonkreditek célja, hogy piaci alapon ösztönözzenek a megújuló forrásból származó energia termelésére és a környezetre káros gázok kibocsátásának csökkentésére.

Ezeket a krediteket olyan tevékenységek révén lehet megszerezni, amelyek csökkentik vagy elnyelik a szén-dioxid kibocsátást, mint amilyen például erőtelepítés, a megújuló energiaforrások használata, illetve energiahatékony technológiák bevezetése.

A megszerzett kreditek ezt követően értékesíthetőek, olyan cégek és szervezetek vásárolhatják meg őket, amelyek maguktól nem képesek egyáltalán vagy a szükséges mennyiségű kredit előállítására, mégis meg kívánnak felelni egy bizonyos mértékű kibocsátás-csökkentési normáknak.

Hogyan működnek a karbonkreditek?

A karbonkreditek megszerzése és felhasználása több lépésben történik.

Lássuk hát mik is ezek.

1. Karbonkompenzációs projektek kivitelezése: A karbonkreditek olyan projektek után járnak, amelyek segítenek csökkenteni vagy elkerülni az üvegházhatású gázok légkörbe való juttatását.

2. Tanúsítás és érvényesítés: A megvalósítást követően a projektnek egy tanúsítási folyamaton kell átmennie, amelyet általában egy független szervezet végez el, hogy a projekt megfelel-e a tanúsításhoz szükséges szigorú szabványoknak.

3. Kereskedelem és kompenzáció: A tanúsítás után a karbonkreditek kibocsátásra kerülnek, amelyek innentől kezdve szabadon adhatóak és vehetőek. Karbonkrediteket legfőképpen olyan vállalatok és szervezetek vásárolnak, amelyek kompenzálni kívánják saját üvegházhatású gázaik kibocsátását.

A karbonkreditek típusai

A karbonkrediteknek két fő típusa létezik, amelyek a következőek:

  • Önkéntes karbonkreditek: Ezeket a krediteket legfőképpen mangánszemélyek és vállalkozások vásárolják, hogy ellensúlyozzák saját üvegházhatású gázaik kibocsátását, illetve hogy végüket „zöldítsék.” Az esetleges anyagi kedvezőbb környezetvédelmi besorolás mellett, ezeket a vásárlókat gyakran a társadalmi felelősségvállalás és a fenntarthatósági célok elérése is motiválja.

  • Kötelező karbonkreditek: Ezeket a krediteket jogi vagy szabályozási keretek mentén adják és veszik, például az Európai Unió Kibocsátás-kereskedelmi Rendszerében (European Union Emissions Trading System – EU ETS). Ezek a keretrendszerek teszik lehetővé bizonyos vállalatoknak, hogy kreditek vásárlásával képesek legyenek elérni a számukra megengedett üvegházhatású gázok kibocsátási kvótáit.

A különbség a karbonkreditek és a zöld tanúsítványok között

A karbonkreditek és a zöld tanúsítványok egyaránt támogatják a fenntartható forrásból származó energia termelését, azonban eltérő célt szolgálnak. Amíg a karbonkreditek egy tonna széndioxid vagy azzal egyenértékű üvegházhatású gáz kibocsátásának megakadályozásáért járnak, addig a zöld tanúsítványok 1 MWh megújuló forrásból származó energia megtermelése után járnak.

Mind a karbonkreditek, mind pedig a zöld tanúsítványok vásárlása arra szolgál, hogy a vállalatok csökkenteni tudják károsanyag-kibocsátásukat, hogy megfeleljenek a folyamatosan szigorodó környezetvédelmi normáknak és támogassák saját környezetvédelmi fenntarthatóságukat. Mindeközben természetesen közvetett módon a zöld energia-termelést is támogatják.

A karbonkreditek szerepe az energiaközösségekben

A karbonkreditek piacán való részvétellel az energiaközösségek (EK) nemcsak saját termelésükből származó bevételeiket tudják tovább növelni, de hatékonyan hozzá is járulnak a helyi és a nemzeti karbonlábnyom csökkentéséhez.

Egy EK például képes úgy karbonkrediteket generálni, hogy az általuk megtermelt napenergiával a fosszilis tüzelőanyagok felhasználását csökkentik az adott térségben. Az ez után kapott krediteket aztán értékesítheti olyan vállalatoknak, amelyeknek nincs lehetőségül zöld energiát termelni, de feltétlenül javítani szeredének saját környezetvédelmi megítélésükön és besorolásukon. Ez a többletbevétel aztán alapját képezheti több egyéb, az adott EK-n belüli projekt finanszírozásának.

Már akár rövidtávon is, de közepes. és hosszú távon mindenképpen megéri az energiaközösségek számára, hogy a karbonkreditek piacára is kilépjen., mivel minél több forrásból tud bevételhez jutni, úgy válik az általuk megterelt energia egyre olcsóbbá, térül meg a befektetés egyre gyorsabban, illetve válik maga az EK egyre hatékonyabbá és függetlenebbé.